Gic község

Adatok

Régió: Közép-Dunántúl
Megye: Veszprém megye
Kistérség: Pápai kistérség
Lakosság: 506 fő
Terület: 19.68 km²
Népsűrűség: 25,71 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 88

Fekvése

A Bakony hegység és a Sokorói-dombság közötti völgyben található. A község Veszprém megye északi határán a Sokorói-dombság déli nyúlványain fekszik. A település érintkezik Győr-Moson-Sopron megye határával. A Pápa-Kisbér-Tatabánya vasútvonalon van megállója. A községet a főutak elkerülik. Az autóbusz járatok ritkák.A Pápa-Kisbér közötti 8302. számú országút keresztül vezet a falun. Győr-Moson-Sopron megyével a Sokorópátka felé kiépített keskeny közút köti össze, melyen a Győr-Bakonytamási járatok közlekednek, s kötik össze a kisalföldi megyeszékhellyel. Északra Győr, délnyugatra Pápa, északkeletre Kisbér, Komárom, dél felé Veszprém vonzását erősíti. Lokális központja Veszprémvarsány, de az elvándorlás, a térségi mozgások (munkahely, ellátás) a már említett távolabbi központok felé irányulnak. A Bornát-ér és mellékerei hálozzák be környékét. Talajadottságai gyengék, magas a talajvíz. Télen gyakoriak a hófuvások.

Története

Gic nevét 1235-ben Guechy, majd 1299-ben Gych néven említik az oklevelek. Középkori személynévből ered. A Chehy és a Giczi családok nyerték el királyi adományként. Egy része a XVII. században a pannonhalmi főapátságé lett.

A török 1531-ben portáinak felét felperzselte. 1542-ben elnéptelenedett. 1785-ben népesült be újra néhány nemessel és házatlan zsellérrel, akik az urasági épületekben laktak.

Három elpusztult középkori falu területének összevonásából keletkezett 1857-ben. A Csehi, Gic és Hathalom falvakból létrejött település lakosságának 97%-a uradalmi alkalmazott volt. Pusztaság volt az 1848-as szabadságharcig. Nagybirtokosai ekkor: Jankovich Bésán Endre, Jókay-Ihász Miklós és a bencés rend. 1945-ig jóformán a grófi kastélyból és a cselédházakból állt a község. 1957 óta a kastélyban gyógypedagógiai intézet van.

Mai élete

A II. világháború előtt a Jankovics-uradalomban a zártság ellenére a helyzet példamutató volt. A környéken elször itt vezették be a nyolc osztályos oktatást. A továbbtanulási feltételek is adottak voltak helyileg. (szakmunkás bizonyítvány). A gróf hadirokkant kórházat állított fel. Az árvalányoknak varrást tanítottak.

A kisközségből az elmúlt évtizedekben jelentős volt az elvándorlás. 1990-ben kiszakadtak a Romándi Községi Közös Tanácsból és az önállóság útjára léptek. Még a közös Tanács idején telkek kiparcellázását végezték el. Ebből új utcák jöttek létre. Az akkori közös ügyeket a mai napig nem rendezték Románddal, Bakonygyiróttal és Bakonypéterddel. Ez mind a mai napig behatárolja az önkormányzat cselekvési lehetőségeit. Annál is inkább mert az említett községek ma már Győr-Moson-Sopron megyéhez csatlakoztak. Az iskoláskorú gyermekek Romándra és Veszprémvarsányba járnak iskolába.

Intézmények és gazdasági egységek

Gyógypedagógiai Intézet

1968-ban 65 főt foglalkoztatott. Ma kb.150 főt.

Termelőszövetkezet

A községben 1949-ben alakult meg Alkotmány Tsz. néven. Majd két ízben 1953-ban és 1962-ben egyesült a romándi tsz.-szel. Később a veszprémvarsányival. A rendszerváltozás után a varsányi tsz. üzemegységei önálló kft-ké váltak szét.

Gici Sajttermelő és Értékesítő kft.

A Tejüzem már az 1930-as években is müködött Stauffer és Fiai tulajdonában. A sajtüzem 1948 óta müködik. Az itt készült trappista sajt jelentős részét exportálják.

Nevezetességei

A felújítás alatt lévő kastély

Jankovich kastély

Az egykori Jankovich kastélyban, ma gyermek-gyógypedagógiai intézet működik.

Testvértelepülés

Dióspatony, Szlovákia

Források

Hamar Imre: Veszprém megye kézikönyve (Szekszárd, 1998.) CEBA Kiadó ISBN 963 9089 18 4

Következő községek

További községek